A Bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen programozó (fórum nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki.

A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a Bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A Bitcoin egy számítógépes hálózat által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Részben talán a torrent hálózat működéséhez lehetne hasonlítani: egy torrent hálózatban sincs központi szerver, mely a letölteni kívánt fájlokat tárolná, helyette a felhasználók számítógépein tárolódik a letölteni kívánt adat. Egy fájl letöltésekor a torrent kliensünk több másik számítógéppel kommunikál, illetve ezekről a gépekről tölti le a fájlt, mígnem egy idő után saját maga is a torrent hálózat részévé válik.Ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel, a Bitcoinnak nincs központi kibocsátója. Az újonnan létrejövő bitcoinokat a hálózatot alkotó számítógépek állítják elő. 2016 decemberében kb. 16 millió bitcoinnál fogunk tartani. A monetáris bővülés mértéke előre ismert és bárki számára követhető, az összes bitcoinok száma idővel 21 millióhoz tart, 2017-re a Bitcoinok háromnegyede fog rendelkezésre állni.

Bitcoinok tárolása:

A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy bitcoin tárcában személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon, vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoin címe szükséges. Bitcoin tárca létrehozása teljesen ingyenes, legyen az a saját gépünkön, vagy egy internetes szolgáltatónál. Egy tárcában később bármennyi címet létrehozhatunk, mint ahogyan egy banknál is lehet több számlaszámunk egyszerre.

A hálózat felépítése és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését.

Bitcoinok fogadása és küldése:

Ha már rendelkezik tárcával, fogadhat rá bitcoinokat, illetve küldhet is másik bitcoin címre. Mivel a tranzakciókat az egész hálózat felé szétküldik a számítógépek, azok teljesen nyilvánosak. Szemben a hagyományos pénzügyi intézetekkel, amelyek az ügyfelek magánszféráját a tranzakciókra vonatkozó információk visszatartásával védik, ezt a Bitcoin rendszerében az biztosítja, hogy a címek tulajdonosára vonatkozó információk nem ismertek. Egy bitcoin cím létrehozásakor nem kell megadnunk nevünket, címünket és semmilyen adatunkat (hasonlóan, mint amikor letöltünk egy torrent klienst.) Ha például John küld Jack-nek 12 bitcoin (BTC) összeget, akkor a nyilvános adatok között csak az látszik, hogy két cím között 12 bitcoin összeg mozgott. Hacsak valamilyen oknál fogva a résztvevők nem hozzák nyilvánosságra, hogy az adott címeknek ők a tulajdonosai, szinte lehetetlen őket összekapcsolni.
A hálózaton és az elosztottan tárolt adatbázisban a tranzakcióknál a kifizető és a kedvezményezett kizárólag a bitcoin címével jelenik meg. Mivel egy személy bármennyi címet létrehozhat magának, amelyekről nem derül ki, hogy egy emberhez tartoznak, a pénz mozgásának követése szinte lehetetlen. A fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén, vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést.

A határ közeledtével a bitcoinok értéke növekedni kezdhet, deflációhoz vezetve, amennyiben a pénzre a kereslet tovább nő. 2011 áprilisában egy bitcoin értéke átlagosan 6 dollár volt, míg 2014 júniusában 600 dollár körül mozgott. Ugyanakkor a bitcoinok 8 tizedesjegyig oszthatóak, így ez technikai akadályt nem jelent, szemben a megszokott pénzeszközökkel.

Forrás: Wikipédia